Ahogy rám nevetsz nekem az volt fontos nem a kinézeted.
Hogy rám nézel, egy pillanat de máris megigézel.
Az érzelem mi legbelül van, nem a mellemen.
Én éreztem, tudod más nem kellett volna többé nekem.
Nem én vagyok a lány ott benn a fejedben
Nem én vagyok a tucat és az eszetlen.
Rájöttem, és már én hagytalak el.
háhá
--------------------------------------------------------------------------------------------
Tudom most jó de nem lesz mindig így
holnap már emlékként őrzi majd a szív
lehet hogy fáj de mindig megmarad
néha kevés a perc mégis öröknek érzed
Ha el kell engedjelek megteszem
érted ha kell a szívem felvértezem
és egyre kevesebb seb marad
de kevés a perc ezt kell hogy érezd
--------------------------------------------------------------------------------------------
Azt hiszi, álom,
Az, amit neked ígér,
S rögtön a szívedig ér,
Levesz a lábadról,
Elhiszi boldog, az aki vele mehet
Úgy látja csak az a baj, belőle egy lehet,
Milyen kár, kár, kár!
--------------------------------------------------------------------------------------------